Kattints a "Kérem a sütiket" gombra!
Az ünnepi pillanatokban az egyik legjobb és legfontosabb teendőnk: az emlékezés. Kinek ne jutna eszébe a karácsonyi vacsoránál a nagymamája vagy nagypapája? Szerencsére az emlékezést a karácsonyi menün kívül több dolog is megkönnyíti. Egy nagymamától kapott, vagy örökölt ékszer mindig sokat mesél. Az ünnepek pedig a legjobb érvek ezeknek az ékszereknek a viselésére. Az ajándékozott ékszerekben hosszú évtizedek vannak benne, kemény munka, szorgalom és a múlt egy darabja. Mindig jó szívvel emlékezünk arra, hogy kitől kaptuk és milyen alkalomból. Az ékszer maradandó, örök darab, ha vigyázunk rá. Márpedig egy szerettünktől kapott ékszer mindig becses, féltett kincs. Egy nőnek a zsigereiben van az ékszerviselés, legyen szó bármilyen darabról. Számára az ékszer nem csak egy felvett tárgy, hanem egy ajándék, ami érzelmeket hordoz.
Nagyszüleink kedvenc ékszerei
Karácsonykor többféle ékszerkategória került előtérbe, leginkább azok, amelyek a lélek legmélyére hatolnak. Ilyen például a szelence medál, amelybe egy apró fotó vagy egy kedves üzenet is kerülhetett. Volt idő, amikor egy asszonynak csak ez maradt a mindene. Messzire került férje hiányát csak a szelencébe zárt fotó pótolta. Sok évvel ezelőtt nagy hagyománya volt ennek az ékszernek, és szerencsére, ismét kezdik felismerni a szelence medál valódi lényegét. A karácsonyi ünnepekkor a klasszikus ékszerek is taroltak, hiszen egy olyan kidolgozásról és stílusról beszélünk, amelyen nem fogott az idő. Nagyon szerencsések azok, akik olyan ékszereket őriznek, amelyet nagymamájuktól, dédnagymamájuktól örököltek. És még akadnak olyanok is, akik régebbi generációk kincseit őrzik. Elmondásokból tudom, hogy kislányként már a keresztelőmre is ékszert kaptam. Ezután, többször is előfordult, hogy az ünnepekre ékszert ajándékoztak nekem. Tűpontos képeim vannak róla.
Örökké az emlékembe vésődött, ahogy 8 évesen megkaptam nagymamámtól az első fülbevalómat, és arra is emlékszem, amikor a szüleim ajándékoztak meg egy gyönyörű nyaklánccal a 18. születésnapomon. Sokszor eszembe jutott már, legfőképpen valamilyen családi recept alapján készült sütemény készítése közben, hogy remélem, egyszer én is megtehetem azt, hogy a kedvenc ékszereimet gyermekeimnek, unokáimnak ajándékozzam. Nem azért, mert az ékszer oly nagy érték lenne. Hanem azért, mert ha bármikor rápillantanak, tudom, hogy sosem feledkeznek meg rólam.
Az ékszer nem csak egy egyszerű ajándék. Az ékszer érzelem, emlék, örök kapcsolat.
